cseto janos (FI)

(* 1928. máj. 27., Garamszentgyörgy, † 2019. ápr. 18., Tejfalu) A katonai szolgálat után az Új Ifjúságban kilenc évig szerkesztette a lap mezőgazdasági rovatát. Közben a bratislavai Magyar Pedagógiai gimnázium esti tagozatán érettségizett. 1962-től a Komáromban megjelenő járási újság, a Dunatáj szerkesztője. 1964-től az Új Szó munkatársa, majd helyettes főszerkesztője. 1977-ben Az SZNT Elnöksége a sajtónap alkalmából a Ľudovít Štúr Újságírói Díjjal tünteti ki, mint az Új Szó helyettes főszerkesztőjét.

cseto jano_gyokeres foto007

Hecht Anna (csa)

(* 1949. júl. 24. Tejfalu) Karnagy, pedagógus, Dunaszerdahelyen a Magyar Tannyelvű Általános Középiskolában érettségizett (1967), majd a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karán tanári oklevelet szerzett matematika−fizika szakon (1972). 1983-ban a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika és Fizika Karán kisdoktori (RNDr.) címet szerzett. A somorjai, majd a dunaszerdahelyi zeneiskolát zongora tanszakon látogatta. 1993 nyarán Kecskeméten a Kodály Intézet nemzetközi karvezetőképző tanfolyamán Erdei Péternél, majd 1994-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyházzenei tanfolyamán Dobszay Lászlónál szerzett tanúsítványt. A somorjai gimnáziumban 1980-ban leánykart alapított, és 1992-ig vezette. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának 1989-től tagja, a szoprán szólam énekese, majd 1992 januárjától szólamvezetője és vezetőségi tagja. 2006-ban a kórus elnökévé és ügyvezetőjévé választották. 1973-tól énekese és szólamvezetője, majd vezetője és karnagya a somorjai HÍD Vegyeskarnak. 1996-tól több választási cikluson át országos alelnöke, 1998−99-ben fél éven át a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége megbízott országos elnöke volt. A pedagógusszövetséget képviselve 1999-től 2006-ig a Szlovák Köztársaság Kormánya Nemzetiségi Tanácsának tagja volt. A bársonyos forradalom után két választási ciklusban Somorja város önkormányzati képviselője, 1990-től 1994-ig az oktatásügyi és kulturális szakbizottság vezetője. 2004−2006-ig a Nagyszombati kerületi Tanügyi Hivatal elöljárója. – Díjak, kitüntetések: Csemadok Közművelődési Díj (2014); Gubcsi Lajos Ex Libris Díja (2014). – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004); Ha megszólít az ének… (A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának [CSMTKÉ] története [1964–2004]) (2004).

Nagy Myrtil (FI)

(* 1970. jún. 26. Kassa) Tréner, konzultáns, szervező. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem etnológia és etnomuzikológia tanszékén diplomázott (2007). 1997–1999 között a Fórum Alapítvány szakelőadója, 1999–2003 között a Fórum Információs Központ igazgatója, 2004-től trénere, konzultánsa. Fő területe a civil és a nonprofit szektor; több szakmai társaság és alapítvány tagja, konzultánsa. 2002-ben részt vett a Szlovákiai Magyar Szervezetek Adattára létrehozásában. 1987-től a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes énekes szólistája (közreműködött a Varsányi zenekar 1991-ben kiadott Régen volt, soká lesz c. lemezén), majd 1992-től táncosa, 2000-től 2008-ig Konkoly Lászlóval az együttes vezetője. Koreográfusként is aktív. 2003-ban Konkoly Lászlóval közösen rendezte a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes Jöjjenek a lagziba c. műsorát. 2016-tól a somorjai Városi Művelődési Központ igazgatója. – Fm. Nonprofit 1×1. Útikalauz kezdő civil szervezetek számára (többekkel, 2002); 2% Dél-Szlovákiában (2005).;

Öllös László (GJ)

(* 1957. júl. 14. Pozsony) Politológus, filozófus. Dunaszerdahelyen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–történelem szakán végzett 1983-ban, 1994–1995-ben a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékén szerezte meg második diplomáját. 1995–1996-ban New York-ban a New School of Social Research ösztöndíjasa. 2004-ben politikai filozófiából PhD-fokozatot szerzett az ELTE-n, majd 2010-ben a Comenius Egyetemen habilitált. Az 1980-as években bekapcsolódott A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkájába. 1989-ben a Magyar Polgári Párt jogelődje, a Független Magyar Kezdeményezés egyik alapítója, ill. elnökségének tagja. 2004-ben az ELTE-en a filozófia tudományokban, a politikai filozófia szakterületen védte meg doktori disszertációját. 1996-tól a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Politológia és Európai Tanulmányok Tanszékének oktatója, a komáromi Sellye János Egyetem vendégtanára. Alapításától tagja a kommunista titkosszolgálat adatait nyilvánosságra hozó Nemzeti Emlékezet Intézete elnökségének. 1999–2005 között a Fórum Társadalomtudományi Szemle főszerkesztője, majd a szerkesztőbizottság elnöke. Az Európai Unió tagállamai nyelvi kisebbségeit összefogó szervezet, az European Bureau of Lesser Used Languages (EBLUL) elnökségének tagja és szlovákiai szervezetének (SLOVBLUL) az elnöke. 2005-től a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. Főbb díjak:  Anton Srholec Szabadság-díj (2021); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2018). –Fm. A New Balance: Democracy and Minorities in Post-Communist Europe (többekkel, 2003); Emberi jogok – nemzeti jogok (tan., 2004). Anthropological and Historical Approaches to Ethnic Relations in Postsocialist Europe (többekkel, 2006); Az egyetértés konfliktusa. A Magyar Köztársaság alkotmánya és a határon túli magyarok (tan., 2008).

Ozogány Ernő (SZM)

(* 1951. máj. 14. Budapest [Mo.], † 2017. aug. 02. Pozsony) Hangmérnök, tudományos szakíró, tudomány- és technikatörténész. 1955-ben települt át szüleivel Budapestről Csehszl.-ba, Tejfalura. Somorján érettségizett, Prágában szerzett hang- és képmérnöki diplomát 1975-ben. Több szakmai társaság tagja, tisztségviselője, 1991–1992-ben a Szlovák Közszolgálati Televízió felügyelőtanácsának, 1994–1995-ben az Országos Rádió és Televízió Testület tagja volt. Tankönyveket és rádiójátékokat fordít. – Fm. A magyar tudomány évszázadai (Kiss Lászlóval és Lacza Tihamérral, 1994); A magyar tudomány évszázadai II. (Kiss Lászlóval és Lacza Tihamérral, 1996); A tudás fájáról (tan., 1999); A tudás almája (tan., 2001); Gondolatokból épült katedrális (Kiss Lászlóval és Lacza Tihamérral, 2001); Magyar atomocska (tan., 2002); Lajtától keletre (tan., 2002); Magyar nagyasszonyok (tan., Vojtek Katalinnal, 2003); Dobozba zárt múzsa (tan., 2005); Pandóra szelencéje (tan., 2006); A labdarúgás 75 éve Tejfalun (mon., 2007); A nemzet virágai (tan., 2011), Jó mulatság, férfimunka (tan., 2012); Zsinórpadlás (tan., Kiss Lászlóval, Lacza Tihamérral, 2013).